Első adventi vasárnap

... adventi kerttel, az adventi spiráljárással az óvodában... Ugyanúgy nagyon szép adventi nyitány volt, ahogy az elmúlt években is.

Ez az adventi nóta pedig a gyerekek kedvence általában (nemcsak az enyéimé :-)). A négy versszak a négy adventi gyertyagyújtásról szól, de többnyire sokkal tovább éneklik... :-) Enikőnél néha már tíz gyertya is ég :-).

1. Wir sagen euch an den lieben Advent.
Sehet, die erste Kerze brennt!
Wir sagen euch an eine heilige Zeit.
Machet dem Herrn die Wege bereit.
Ref.: Freut euch, ihr Christen, freuet euch sehr!
Schon ist nahe der Herr!

2. Wir sagen euch an den lieben Advent.
Sehet, die zweite Kerze brennt!
So nehmet euch eins um das and´re an,
wie auch der Herr an uns getan.
Ref.:Freut euch, ihr Christen, freuet euch sehr!
Schon ist nahe der Herr!

3. Wir sagen euch an den lieben Advent.
Sehet, die dritte Kerze brennt!
Nun tragt eurer Güte, mit hellen Schein,
weit in die dunkle Welt hinein.
Ref.:Freut euch, ihr Christen, freuet euch sehr!
Schon ist nahe der Herr!

4. Wir sagen euch an den lieben Advent.
Sehet, die vierte Kerze brennt!
Gott selber wird kommen, er zögert nicht.
Auf, auf, ihr Herzen,werdet licht!
Ref.: Freut euch, ihr Christen, freuet euch sehr!
Schon ist nahe der Herr!

Text: Maria Ferschl / Gerd Kachel

Zene innen

A bazárról

megint ódákat tudnék zengeni, szép, bensőséges, adventre hangoló volt. Ugyanakkor nagyon munkás is, én annyira kifáradtam, hogy szombat este már pislogni sem volt erőm. A gyerekek is kimerültek, Enikő mindent kipróbált, több kilométert megtett a barátnőivel a folyosókon, a helyszínek közt, Ákos pedig már segített is az osztály egyik aktivitásában. Idén a negyedikesek kézműves standot állítottak, ahol karácsonyfadíszeket készíthettek a gyerekek tűnemezelés technikával. Ezenkívül új ötletként jött egy "fotóműterem" kialakítása, ahol a családok, gyerekek, barátok, bárki, fotóztathatják magukat ünnepi háttér előtt, jelmezbe öltözve. Sikeresnek bizonyult a dolog, hosszú sorok kígyóztak, sokan vágytak ilyen jellegű képeslapra, amit aztán ajándékozhatnak a nagyiknak, családtagoknak... Így idén nem volt alkotós feladatunk, legalábbis portékákat nem kézműveskedtünk. Az ovis stand részére viszont sokat, a babavarrókörön már szeptember óta a bazárra készültünk. Ezúttal sajnos igen kicsike létszámmal, az új ovis szülők még nem nagyon aktivizálták magukat. Alapító tagként picit izgulok is, hogy mi lesz a babavarrókör további sorsa, ha mi páran, nagycsoportos szülők jövőre szeretnénk továbbadni a stafétabotot...
Visszatérve a bazárra, csak felsorolásszerűen, hogy mi minden járult hozzá az ünnep előtti ünnepi hangulat megteremtéséhez:

Hexenhäusle: Sötét erdőn át vezet az út a boszorkány mézeskalács házához. Ezúttal a cseppet sem gonosz vasorrú kellemes hárfadallamokkal és mézeskaláccsal ajándékozza meg az őt meglátogató gyerekeket.
Kinderkaufladen: Boltocska csak kiskorú vásárlóknak. Az ajtón felnőttek be sem férhetnek, és nem is tudják befolyásolni a gyerekeket abban, hogy mi kerüljön a kosarukba ;-). Csupa szemet gyönyörködtető apróság kapható, nehéz is a válogatás...
Schwimmende Lichtlein: Világító dióhéj hajócskák úsznak a manóvilág varázslatos éjszakai taván. Tavaly itt írtam erről.
Märchenstube, Puppenspiel: Mesék óránként a csillogó szemű közönségnek egy kellemes, otthonos, párnákkal berendezett helyiségben.
Kinderbastelstube: Karácsonyfadíszek tűnemezeléssel, illetve ovisoknak filcmanó varrás, méhviasz gyurmázás.
Kerzenziehen: Gyertyaöntés igazi méhviaszból. Igazi türelemmunka, mert sokszor be kell állni a sor végére ahhoz, hogy jó vastagra hízzon a gyertya... Ákosnak egyébként ez a kedvence az összes bazáros tevékenység közül. Amikor órákra eltűnik, akkor tudjuk, hol kell keresnünk... ;-)
Adventskranz binden: Sok-sok szép, természetes alapanyagból válogatva köthető saját adventi koszorú.
Lebkuchen verzieren: Mézeskalács díszítés, mindenféle finomabbnál finomabb, de azért egészséges édességekkel, magokkal.
Antikvárium: Hatalmas könyvválaszték, és a kiválasztott könyvek vastagságának centiméteréért kell fizetni :-).
Fotoatelier: A fent említett fotóműterem igen vidám hangulattal...
Kulináris élvezkedéshez: orosz és indiai büfé, levesbár, kávézó rengetegféle tortával (idén kivételesen csodaszép dekorációval), nyílt tűzön sült goffri, kemencében sült melegszendvics, forró sült gesztenye, bonbonstand.
Ezenkívül tombola (nem sorsolásos, hanem sorsjegyes változatban), számtalan csodaszép kézművesportéka (nekem idén a nemezékszeres stand volt a kedvencem), kellemes zeneszó, mindemellett vásári forgatag sok kedves ismerős arccal...

A nagyon szegényes fotóválasztékból néhány:

Annyira gyönyörű idő volt a hétvégén, hogy kár lett volna itthon ülni. Így felkerekedtünk, hogy túrázunk egy nagyot, és talán egy utolsót idén... "ki tudja, bármelyik pillanatban kitörhet a tél" felkiáltással. Aztán a nagy túrából séta kerekedett, mert Enikő úgy döntött, hogy épp aznap nem hajlandó csak menni és menni... Meg amúgy is jólesett minden kőnél, fatuskónál megállni, süttetni magunkat kicsit a nappal, farigcsálni ezt-azt, turkálni itt-ott, tobozokkal dobálózni, manóházat építeni.


A hely: Alpsee Bergwelt Immenstadt közelében.

Laterne, Laterne, Sonne, Mond und Sterne...

Az ovis lámpás felvonulásról itt írtam már, idén is ennek jegyében telt az ünnep. Mindenféle körítés nélkül, hideg, de száraz, csillagfényes november estén, egyszerűen a maga meghittségében és melegségében vittük el az erdei manóknak és törpéknek a fényt.


Én kicsit szomorkás hangulatban vonultam Enikővel kézenfogva, mert tudatosult bennem, hogy ez az utolsó Laternenfest, amit az oviban ünneplünk... :-(

Nagynéni lettem

Isten hozott e világon kicsi Gergő!

Tegnap este megszületett Adrienn húgom kisfia :-). Úgy örülök, legszívesebben azonnal járműre ülnék és irány haza...

Takarékos???

Állandó a küzdelem nálunk a lámpaizzók terén... Nem tudom, másoknál mik a tapasztalatok, soha nem cseréltem még eszmét erről senkivel, de én már kezdek ott tartani, hogy visszatérünk a hagyományos égők használatára. Vagy egyszerűen nincs szerencsénk a vásárlással, vagy ez a tendencia, de nálunk egyszerűen nem bírják hosszú távon ezek a drága ("középkategóriásat" veszünk, darabja 2,50-3 euró) energiatakarékos(nak mondott) körték. Előfordult, hogy már két hét után újra kellett cserélni egyet-egyet, de hogy egy évnél többet egyik sem ért meg, az is biztos (10000 órát ígérnek a gyártók). Csak halmozódik a sok tönkrement, veszélyes hulladéknak minősülő izzó, eddig egyedül még csak az Ikeában láttam ilyen gyüjtőládát, de ott meg nagyon ritkán járunk. És ilyen sűrű csere mellett már az energiatakarékosságot is megkérdőjelezem, a környezet terheléséről már nem is beszélve... A működés közbeni, egészségre gyakorolt káros hatásukat is rebesgetik, ha ez igaz, akkor meg méginkább meggondolandó, hogy kell-e ez nekünk.
És igen, tudom, hogy sokat számít ezeknek az energiatakarékos izzóknak az élettartamában, hogy mennyit vannak kapcsolgatva fel-le, de egyszerűen nem tudjuk úgy "átnevelni" magunkat, hogy ha kijövünk egy helyiségből, akkor ott automatikusan ne kattintsuk le magunk után a kapcsolót. Legyek úgy energiatakarékos, környezettudatos, hogy feleslegesen égessem órákon keresztül az egész lakásban az összes lámpát???? :-o

Enikő mutatja a jobb hüvelykujját, amin hatalmas vízhólyag díszeleg.
- Mi történt az ujjaddal, Enikő??? :-o
- Kukoricát morzsoltam az óvodában...
Olyan nagy elánnal dolgozott a kicsi lány, hogy fájdalmas nyoma keletkezett igyekezetének. De nem bánja, élvezte a fonóhangulatot, az énekszót, az óvónéni meséjét munka közben... :-)

Oberstaufen

Németországban is nagy vitákat vált ki a Google Map online utcán sétálgatós verziója (Street view), hogy hová engedjék be a fotós autót és hová ne. A lakosság részéről a legnagyobb a tiltakozás természetesen. Ha jók az információim, akkor a 20 legnagyobb városban lehet majd virtuális sétákat tenni, a továbbiakról még vitatkozgatnak. Viszont legelsőként egy közelünkben fekvő festői falucska, egyik kedvenc kirándulóhelyünk mutatja meg magát, mától itt is szétnézhetünk. Ők úgy vélik, a turizmus szempontjából nem árthat, ha kicsit belekóstolhatnak a látványba, hangulatba a bizonytalan vendégjelöltek...

Aki nem ismeri az alkalmazást...: A kicsi emberkét egérrel a térképre húzva indulhat a virtuális séta.

Az óvoda grémiuma nemrégiben úgy döntött, hogy átalakítja az óvodai nyitvatartást, a szünetek mennyiségét kicsit csökkenti, vagyis hozzáigazítja a bölcsőde nyitvatartásához, és legfőképpen a családok igényeihez. Így adódott a lehetőség, hogy a mostani őszi szünetben is kérjünk óvodai elhelyezést reggel nyolctól délután fél egyig. Enikő persze így hallani sem akart arról, hogy itthon tengesse az időt, mikor imádott ovija tárva nyitva áll. Ugyan összevont csoporttal, de csupa ismerős arccal töltötte a mai délelőttöt, tele élménnyel, boldogan mesélt hazafelé ballagva :-). És én is kicsit hatékonyabban dolgozva, lelkiismeretfurdalás nélkül (hogy nem vele foglalkozom) töltöttem azt a pár órát. Ákos is zavartalanul olvashatott ;-), sőt még a könyvtárba is elruccant teljesen egyedül. Ugyan hozott egy-két olyan könyvet, amit ki kellett cenzúráznom (a térdnadrágos detektíves sorozat nem tartozik a kedvenceim közé fantomos, vámpíros és vérfarkasos témáival brrr...), de örülök neki, hogy végre németül is lelkesebben olvas.