2011. máj. 30.

Képes beszámoló a szénégetős kirándulásról

A kirándulás nagyon-nagyon jól sikerült, hatalmas élmény volt a gyerekeknek a szénégetés, és egyáltalán maga a sátrazós, éjszakai túrázós, sulin kívül együtt játszós kirándulás... Az időjárás pedig igazán kegyes volt, hogy az esős éjszakát követően mindkét napon tökéletesen gyönyörű napsütéses, meleg lett...

Még a szénégetés előtt betért az osztály egy üvegfúvó műhelybe. Itt mindnyájan készíthettek egy kis üvegdíszt, mégpedig oly módon, hogy a folyékony anyagot formába öntötték, hagyták megszilárdulni, majd a kiöntés után egy helyes üveg tűzmanó boldog birtokosai lettek. :-)

Aztán a helyszínre megérkezve kezdődhetett a táborverés, illetve a lényeg, az égetés...

A szénégetés folyamata:
Egy méteresre vágott fából, lábra állítva, körbe haladva, egymásra helyezve, kúp alakot raknak, kb. négy szakaszban. Ez az ún. baksa rakás. A legfelső szakasz tetejére rakják a fejet, az apróbb, rövidebb fákból vagy az előző baksából maradt csürökből. A csürök az a fa maradvány, amiből nem lett szén, de megégett.




Munka közben is édes a pihenés... ;-)


A berakott baksát be kell takarni. Előbb szénával, szalmával, száraz falevéllel vagy fűrészporral, majd szénporral vagy homokkal. A betakarás után, láblyukakat kell képezni és a fej tetején is kell legyen egy kis, betakaratlan rész, hogy könnyebben meggyulladjon a fa.


Mindezek után jöhet a baksagyújtás. A gyújtás az ajtón keresztül történik. Az ajtó a baksa közepétől, alul, kifelé, a baksa széléig haladó rés. A résen bedugják a gyújtórúdat. Ez egy hosszú rúd, amely végére égőanyagot erősítenek (ez lehet bármi, ami jól ég és néhány percig tart is az égés). Ha lángra kapott, a rúdat kihúzzák, az ajtót becsinálják, a láblyukakat megigazítják. Ekkor a baksa elkezd folytottan, láng nélkül égni.

Közben készül a vacsora is.



Viaszba mártogatósdi - avagy készülnek az éjszakai túrára a fáklyák.





A táj idilli, a domboldal pedig legurulásra csábít... ;-)








Másnapi program: a faszén "kitermelése"
Miután a baksa kiégett, lepucolják, leporozzák és kezdődik a szénkihúzás. A kihúzott szenet vizzel locsolják, hogy ne gyúljon meg, majd a napon megszárítják, hogy zsákokba lehessen tölteni. Hogy aztán a nyárünnepen, vagy egy családi, kerti grillezés alkalmával kitűnő tüzelőanyag válhassék belőle... ;-) 



2011. máj. 28.

Ákos első kétnapos kirándulása - szénégetés a bajor Kempten közelében, Kreuzthal-ban. Valami ilyesmi, de a mi iskolánkban mindig a negyedikesek mennek szenítőrakásokat állítani, és jó sok faszenet égetni, közben meg persze éjszakai túrázni, sátrazni, tábortüzezni... Hát nem mondom, hogy nem izgulok kicsikét... ;-)
Majd jövök a beszámolóval (remélem a jelenlévő szülők szorgalmasan fotóznak)!

2011. máj. 25.

Az óvodai "lepkeház", vagyis inkább hernyónevelde központi téma nálunk mostanában. Ahogy minden más csoportbeli családban is ;-). Lelkesen gyűjtögetjük a hernyókat, kicsit itthon tartjuk, nézegetjük, majd visszük az oviba, ahol bekerülnek a hálós oldalú házikóba, bebábozódnak, aztán majd valamikor valami kikel belőlük... Eddig egy pillangót találtak a gyerekek, amit együtt a kertben útjára bocsájtottak :-).

Elkészült az első csemetemunka is. Egy egyszerű waldorf rongybaba, amit az iskolába készülő gyerekek teljesen egyedül varrogattak, persze sok-sok héten át. Aztán a kisebbek közül mindenki választott keresztanyukát/apukát a babájának. Ők készítettek egy szép díszes keresztelőgyertyát, majd következett a keresztelő ceremónia énekkel, gyertyagyújtással. :-)
Enikő Hannának nevezte el a babáját, íme egy kép róla...

2011. máj. 20.

A bunker- és kuckóépítést igencsak megkeserítheti, ha a a takarók, terítők össze-vissza csúszkálnak, nem maradnak ott, ahol a gyerekek szeretnék, vagy akár az egész építmény összedől... Na nálunk ezt a problémát megoldotta ez az egyszerű, de nagyszerű találmány. Egy jó nagy fa csipesz, aminek a szája óriásira nyitható, átfogja akár a vastagabb bútorelemeket is és a vastag guminak köszönhetően jó erősen ott tartja a takarókat, terítőket, ahol éppen kell. Szóval csudajó dolog, csak ajánlani tudom! Akár otthon is elkészíthető, de barkácsolós kedvű apukák, nagypapák is kaphatnak megbízást... ;-)

2011. máj. 15.

Immenstadt

Túrázós kirándulásnak indult, de aztán leragadtunk itt is, ott is, és végül egy nyugis erdei séta kerekedett belőle...
Elsőként ez a homokozó a sokféle igazi süti/kuglóf/pizza formájával kötött le bennünket egy időre. És jó móka volt a különböző régi felvonóülésekből, kabinokból kialakított hintákat kipróbálni is.

Aztán lépten nyomon köszörűkövekbe botlottunk, ahol a gyerekek órákon át képesek voltak a kisebb-nagyobb köveiket simára csiszolni.

Találtunk még egy kevés hót is, de így május derekán már nem olyan nagyon vágytunk rá, hogy belegázoljunk vagy esetleg hógolyózzunk egyet... Látványnak viszont szép.

Napoztunk is, megcsodáltuk a siklóernyősöket, a teljes növény és állatvilágot - különös tekintettel a fenyő virágporára - majd piknikeztünk és élveztük a napsütést, a csodás panorámát...